Nos, nem nyári olvasmány. Mert ebben nincs napsütés, nincs fény, se meleg, csak szürke hamu, sötétség és hideg. És bár nagyon utálom a klasszikus, "halivudi" happy end-et, mégis valahol titkon arra vártam, hogy a végén minden jóra fordul. Talán mert megszerettem ezt a két embert, apát és fiút, ahogy harcolnak a teljes kilátástalanságban.
Sok kérdést felvetett bennem, többek közt, hogy én mit tennék, mennék a megoldást, kiutat keresve, vagy a gyorsabb, végzetes megoldást választanám… Persze, ez költői kérdés, nem is hiszem, hogy ilyen helyzetben lehetne előre meghozott döntések alapján haladni.
Mindenképpen ötcsillagos könyv. Számomra negatívum – de nem a regény értékét, csupán az olvasás élményét rontotta –, hogy nekem (hangsúlyozom: nekem) nagyon hiányoztak a vesszők, viszont hemzsegnek benne az "és"-ek. Rendre megakasztott az olvasásban a vesszők hiánya – nem éreztem indokoltnak, nem értem a szerző avagy a fordító szándékát ezzel. De lehet, hogy nem is akarnám megérteni, ezt nekem igen nehezen lehet megmagyarázni. De mint mondtam, a regény kiváló, meghatározó élményt nyújtó olvasmány.