Hintaszék

Egyelőre nem tudom csillagozni, mert kiszáradt a szám, és néznem kéne valami hideg ásványvizet, vagy rendelnem egy sört a magyartól, meg nem is biztos, hogy ezt a körmondatot én így egy szuszra be tudom fogadni, szerintem kevés bennem a szufla, vagy csak egyszerűen buta vagyok, és…

Hát ez hatott. Megríkatott így a végén, hogy a franc essen bele. Na, nem azért, mintha nem szeretném, ha egy könyv hatással van rám, hanem mert végig átvert. Nem szólt másról – egész a végéig –, mint egy texasi kisváros fiataljairól, akik épp csak felfedezik a saját…

A könyv első része, a „Thomas F. utolsó feljegyzései a nagyközönség számára” megérintett. A második adag novella igen is, nem is, ahogy általában én a novellákkal vagyok. Egyik se vágott földhöz, sőt. A szerző ún. minimalista író – és az nem baj, hogy nem…

„Az ön szaktudását és ambícióit nagyra értékeljük, azonban a pályázók közül most nem Önt választottuk.” Jelentésváltozatok: (1) T. Pályázó! Igazán tudhatta volna, hogy a pályázat csak „alibi” – rég megvan, hogy ki…

Wass Alberthez képest gyenge, olvasmányélményeimhez viszonyítva rendben van. Wass Albertet én elsősorban nyelvezetéért szeretem, azért, ahogy varázsol a szavakkal, odavarázsol, ahol a történet játszódik. Ebben a művében a székely humor az elsődleges, ebben a műfajban…

Történelem. Pedig alig pár évvel vagyunk vissza a jelenhez képest. Mégis, talán igazából az értheti és értékelheti, aki ott volt. Már én sem. Engem annak a korszaknak már szerencsére csak a közelsége legyintett meg. Mégsem vonom kétségbe egyetlen szavát sem. De tartok tőle,…

A híradó előtt ülve erősen el kellett gondolkodnom, hogy tényleg azt nézem, vagy esetleg a Kék Fényt. Tömény borzalom az egész. Vérfürdő, felrobbantotta, késsel támadt rá, magára gyújtotta, erőszakkal vádolják, túlélőt találtak, egymásba rohant… Voltaképpen én…

 Ej, de ügyes ez a Lawrence :) Olyan befejezést rittyentett, hogy nagyon telibe talált engem :) Megszerettem ezt a vadőrt a végére. Pedig végig bizonytalan voltam benne, hogy végül is szimpatikus szereplő vagy sem. De megszerettem. Talán picit bele is szerettem :) Az…

Ha már csütörtökön pénteki hangulatod van, ne csodálkozz, ha a pénteked majd csütörtököt mond. Ergo, maradj otthon.

A csemetéd kérésére elkészített tejbegríz mindig pont annyival több, amennyit ő nem bír megenni, te viszont igen. 

Ez a könyv édes, édes, édes! De nem gejl, szirupos, mézsűrű, hanem mint a friss tejszín – lágy és könnyű. Bájosan romantikus, kedves, még a mai asszony- és lányszíveknek is. Mert szerintem ez inkább női olvasmány, mint férfiregény – már ha lehet ilyen…

Becsuktam. A számat nem :) Mert elképedtem, és úgy maradtam. Most mi van?! Ki kivel van?! Kattog az agyam, pörögnek a fogaskerekek. De nem baj, hogy filózni kell rajta, sőt! Jól esik :) Úgy lett vége ennek a regénynek, mint amikor egy nagyszerű kapcsolat egyik napról a másikra…

Ha fuldokolsz, és akibe kapaszkodsz, többedszerre nyom a víz alá, nem a víz a hülye. Pláne, ha tudsz úszni.

 A fogyókúra kontra hideg sör perben a sör lesz a nyertes fél. A fogyókúra meg fizeti a perköltséget. 

Nos, itt a vége a trilógiának. Ez, a harmadik rész szerintem meg se közelítette a másik kettőt hatásában – mintha az írónő beleunt volna a történetbe, és azt gondolta volna: „A fenébe is, valahogy le kéne zárnom a sztorit, de már magam is unom ezt a tanyát.”…

Egy könyv, két kisregény. Az első, a „Frici” több nevetés, mint sírás, de minden kacaj mögött végtelen szomorúság. Egy bérház, sok-sok lakó, mérhetetlen szegénység, számolatlan perlekedés és balhé – mindemellett számokkal nem mérhető szeretet. Emberek,…

Többek között ilyesmiket láthatsz a Talált Tárgyak Kiállításon (ahova végül egyedül mentem): Valakinek Nagyon Hiányzó Mackók, Elárvultan Könnyező Könyvek, Félárbocra Eresztett Esernyők, Létben Lemerült Mobilok, Támasz Nélkül Maradt Járókeretek és Botok, Fésületlenül…

Ma valószínűleg elröppenünk Levivel a BKV-múzeumba (Deák tér), ahol most a „Talált tárgyak kiállítása” (http://www.bkv.hu/hu/muzeumok/tudta_e_hogy_) az újdonság. Gondoltam, hátha látom egyik legkedvesebb, sétapálca formátumú kockás ernyőmet, amit egyszer a 7-esen…

 Felkavaró olvasmány. Ezerszer megírt történet, ezer feldolgozásban láttuk, hallottuk, olvastuk. Ettől akár lehetne sablonos is. Mégsem vált azzá, mert egyrészt elmarad (hál' Istennek) a hülye halivúdi „ájlávjú, ájlávjú”, másrészt a regény izzik a…

Újabb hatalmas pofon Esze Dórától. És meg is érdemlem. Megint úgy jártam, hogy itt állok talpig könnyben, haragban, tragédiában – egy olyan regény végén, amiben többször elvesztettem a fonalat. Többször nem tudtam, ki kivel van, olykor az volt az érzésem, novellákat…

 Ki korán kel, hamar megéhezik.