Még sosem jártam így… Befejeztem – és elkezdem elölről. Mert olyan könnyed volt, hogy észre se vettem, mikor csúszott át tragédiába. Miközben érzem, hogy tele van tragédiával az egész. Több életre való tragédia van itt sűrűn összekuszálva, apák és lányok, osztálytársak, volt feleségek, szeretők, anyák és pótszülők szövevényében. Még sose jártam így … Hogy úgy pofán vágott, hogy még kérek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.