Csak három csillagot adnék most, a második kötet után – de olyan szépre sikeredett a vége, hogy az egy pillanat alatt javított a helyzeten :)
Voltaképpen egy szépséges mese ez, itt-ott vászonra (akár film-, akár festővászonra) való jelenetekkel, csak nem teljesen értem, miért lett ebből egy durván 1500 oldalas trilógia. Mert gondolom, a harmadik kötet is köbö 500 oldal lesz, és ez nekem kissé már a túlbeszélés kategóriája. Én jócskán meghúznám a történetet, a párbeszédeket – de hát én nem vagyok író, mit tudhatom én, hogy az jó lenne-e.
Mindezzel együtt várom a trilógia utolsó részének megjelenését, mert hát milyen mese az, aminek nincsen tanulsága? :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.