Elkapott a gépszíj - én sem tudtam ellenállni a Vatera csábításának. Igaz, én nem licitálok (ahhoz nekem nem lennének idegeim): én csak próbálok lecsapni az "ócó, nem drága" típusú, ám de fontos dolgokra. Példának okáért máris lőttem egy ezresért egy bőr csizmát, meg 5 rugóért egy Salamandert is. Úgyhogy veregetem a vállamat :)
Kevésbé örömködöm az egyetemi közgáz miatt - totálkár vagyok tőle. Egyszerűen nem értem, hogy hagyhatták jóvá egy fél év alatt megtanulandó azt a mennyiségű és mélységű anyagot, amit. Nem tudok másra gondolni, mint hogy bele se néztek a tankönyvbe, vagy ha igen, gyorsan be is csukták, úgy elborzadtak. Igaz, senki nem mondta, hogy ingyen adják a diplomát, na de azért mégis :/
És hogy valami igazán jó is legyen: Ancsa végre megbékélt, és hajlandó velünk kommunikálni. Igaz, erre nem volt ma sok idő, de legalább megtört a jég. Hurrá :)
Most pedig visszazuhanok a magyar alkotmány- és közig.-történetbe. Hurrá.
A fejem is kezd fájni. Hurrá :/
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.