Milyen jó egy nap végén elégedetten hátradőlni: na, ez egy jó kis nap volt! Persze, akár minden napra nézhetnénk így, de viszonylag ritkán jön össze :/
Ma délelőtt a munkahelyi tréning utolsó etapján is túlestünk - én amúgy imádom az ilyen szerepjátékos, brainstormingos, szétösszevisszabeszélgetős programokat, mondhatni ezeket nekem találták ki :)
Nemrég spontán módon, @hóvirág ötletétől ihletődve gyorsan lebonyolítottam egy körtelefont Büszkeség és balítélet rajongó barátnőim közt, és mindjárt találtam is 4, azaz négy csajszit, akikkel május 28-án délután ellátogatunk a Karinthy Színházba - természetesen azzal a kiegészítéssel, hogy utána egy fagyi (kinek mi) kíséretében jól kivesézzük Mr. Darcyt, meg az ő hírös nézését :)
Holnap megint csodálatos idő lesz, úgyhogy gyaloglást tervezek reggelre, így aztán frissen-fitten érkezve a mókahelyemre, azt a pár órát fél lábon is kibírom majd. Du. meg birtokba veszem a kertet az összes napsütéssel együtt, mert már nagyon áhítom a nap cirógatását. És persze könyv, könyv és könyv. Az az érzésem, a ma elkezdett Cserna-Szabó regény nem fogja megfeküdni a gyomrom, de talán nem is baj az igencsak fajsúlyos Szilágyi-könyv után.
Úgyhogy most jókedv van, holnap meglesz hozzá a "szánsájn" is - igazán bizakadón indulok neki a hétvégének :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.