Hirtelen ötlettől vezérelve vettem le a polcról ezt a kötetet, melynek számomra külön értéke, hogy a szerző dedikálta is nekem. A neten ismertem meg a verseit, ismertük meg egymás írásait, és emlékezve művei hangulatára, most örömmel merültem el a sorok között.
Böröczki Mihály versei egyszerre bájosak és bölcsek, pajkosak vagy épp merengésre késztetők. Leginkább a tisztaságot szeretem a költészetében, a minden mesterkéltség nélküli szókimondást, és azt, hogy minden versén áttetszik a nyelvünk szeretete. Ahogy a szavakkal játszik, az olyan érzést kelt az olvasóban, mintha nem is a tollából kerültek volna azok a papírra, hanem csak úgy odagondolta volna őket.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.